"Aki úton van, áll.Csak az áll igazán, aki úton van. aki egyszer eltökélte, hogy útnak indul, attól fogva áll. Magában, mélyre gyökerezve, s minden lépéssel még mélyebbre."

"...mielőtt felelnél, tudnod kell, mi a magány, Szerápion. Nézheted börtönnek, s rácsain nem fog semmi ráspoly, s nézheted úgy, hogy a végtelen szabadság."

"Mindig a belső lépteket figyeld, míg álltodban haladsz, s haladva állsz, Szerápion." (R.Gy.)

"Mit ér, hogy itt vagyunk, ha nem tudjuk, hol vagyunk?
Annyit, hogy végül mégis itt vagyunk....

Úton vagyunk. Azt hiszem, ez épp elég..." (Rónay György)